XII.-XV. sz�zadi magyar egys�glista 3.0

Magyarok

Gyalogs�g

V�rosi mil�cia (Town militia)

            A kir�lys�g hajnal�n a t�nyleges hatalom csak egy szelete volt az, mely az uralkod� kez�ben �sszpontosult, �m a kir�lyi udvar befoly�s�nak n�veked�s�vel p�rhuzamosan emelkedett a t�rv�ny betart�s�t el�seg�t� v�rosi mil�cia tagl�tsz�ma is. A rend �rz�i k�pzett harcosok, �m fegyverzet�k eleinte legf�bb tev�kenys�g�knek megfelel�en meglehet�sen gy�r sz�nvonalon �llt. Minden hi�nyoss�guk ellen�re az uralkod� �s az egyszer� n�p n�lk�l�zhetetlen t�masz�t k�pezt�k �vsz�zadokon kereszt�l.

K.k.:300, F.k.:12, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:3, L.sk.:-, V.k.:2, V�.:2, Msz.:3, F.t.:k�nny�, E.f.:l�ndzsa, M.f.:dorong, P.t.:k�zepes, L.k.:-, M.i.:azonnal.

V�rn�p (Castle guards)

                        Az �llam els� �vsz�zadaiban a magyar hader� z�me a v�risp�ns�gokban �sszpontosult. A v�rn�p, latinul castrensis t�lt�tte be a v�rjobb�gyok fel�gyelete alatt a szolg�l� r�teg szerep�t az isp�ns�gokban, de csak egy k�l�n falvakban lak� csoportjuk hadakozott. Els�dleges feladata a v�rv�delem, �m fejletts�gi szintje meglehet�sen alacsony, olykor csak szil�rd lelk�leteknek volt k�sz�nhet� az esetleges diadal. A feudalizmus k�s�bbi sz�zadaiban bel�l�k alakult a v�rjobb�gys�g als� r�tege �s a jobb�gyparaszts�g z�me.

K.k.:200, F.k.:10, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:-, V.k.:2, V�.:1, Msz.:3, F.t.:k�nny�, E.f.:visszacsap� �j, M.f.:l�ndzsa, P.t.:kicsi, L.k.:-, M.i.:azonnal.

Paraszti gyalogos (Serf infantry)

                        A magyar parasztot a balsors nem ker�lte el a t�rt�nelem sor�n, sokat szenvedett, de ha a haz�t ellens�g fenyegette, a v�res kardot l�tva mindig harcba sz�llt dics�s�ges m�don a haza v�delm��rt. XIV. sz�zadi sz�nrel�p�s�knek els�sorban t�rsadalmi �s politikai okai vannak. �jjal, l�ndzs�val, kasz�val, esetleg vasvill�val harcoltak, v�delm�ket j� esetben is csak b�rmell�ny szolg�lta. Harci k�pess�geik nem t�l f�nyesek, mor�ljuk is ingadoz�, viszont ehhez k�pz�si ter�leten t�rt�n� v�dekez� harcban b�nusz j�rul.

K.k.:250, F.k.:5, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:5, V.k.:2, V�.:1, Msz.:2, F.t.:k�nny�, E.f.:visszacsap� �j, M.f.:l�ndzsa, P.t.:k�zepes, L.k.:-, M.i.:1280.

            Polg�ri sz�mszer�j�sz (Crossbowmen)

                        A leg�sibb mechanikusan megszerkesztett t�volra hat� l�fegyver magyarorsz�gi megjelen�se a XIII. sz�zad k�zep�re tehet�, elterjed�se pedig robban�sszer� volt. Az 1400-as �vekben sorra alakultak a Szent Sebesty�n l�v�szt�rsas�gok, a nagyszebeni �jgy�rt� c�hek term�kei messze f�ld�n h�ress� v�ltak, �s a specializ�l�dott polg�ri harcosok a magyar sereg egyik legfontosabb hadr�sz�v� v�ltak k�sz�nhet�en a katon�k remek felszerelts�g�nek, kit�n� k�pzetts�g�nek �s haz�juk ir�nti elk�telezetts�g�knek.

K.k.:450, F.k.:15, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:8, V.k.:3, V�.:4, Msz.:3, F.t.:neh�z, E.f.:sz�mszer�j, M.f.:r�vidkard, P.t.:nagy, L.k.:-, M.i.:1265.

K�rp�ti fanatikus (Carpathian fanatic)

            A kereszt�ny hit mindig fontos �rt�ket k�pviselt a k�z�pkori ember �let�ben. Nem volt ez m�sk�nt Magyarorsz�gon sem, ahol a P�pa felh�v�s�ra a XV. sz�zad derek�n a jobb�gyparaszts�g t�megei fogtak fegyvert mint dics� keresztesek az igaz hit v�delm�ben, b�r egyszer� dar�cruh�juk �s kiegyenes�tett kasz�juk nem ny�jtott elrettent� l�tv�nyt. A n�pi �nk�ntesek k�pzetts�gbeli �s fegyverzeti hi�nyoss�gaikat ellens�lyozta Isten�kbe �s a megv�lt�sba vetett hit�k, mely harc k�zben hal�lmegvet� b�tors�got k�lcs�nz�tt sz�mukra.

K.k.:150, F.k.:5, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:-, V.k.:1, V�.:1, Msz.:5, F.t.:k�nny�, E.f.:kasza, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:-, M.i.:1450.

            Hajd� (Hajd�)

                        A XV. sz�zad v�g�n, a szarvasmarha-kivitel fellend�l�se sor�n kialakult fegyveres �llathajt� r�teg neve a hajt� sz�b�l ered. Egzisztenci�lis gondjaik miatt a v�dekez� harcok hadiig�ny�t kihaszn�lva fokozatosan alakultak �t katonai szabadcsapatokk�, �s egyre jelent�sebb hader�v� v�ltak a seregben. Gyalogosan harcoltak (a lovas harcmodort csak a XVI. sz�zadt�l kezdt�k �tvenni), fegyver�k a g�rbe kard, cs�k�ny �s l�ndzsa, bal karjukon pedig kis kerek pajzs k�pezte felszerelts�g�ket.

K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:-, V.k.:5, V�.:3, Msz.:5, F.t.:k�z�p, E.f.:g�rbe kard, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:-, M.i.:1480.

            V�rtes (Men-at-Arms)

                        Az 1400-as �vekt�l a k�lhoni hadv�ltoz�sok �s a nagyobb v�rosokban elkezd�d� polg�riasod�s hat�s�ra a magyar seregben megjelentek a neh�zfegyverzet� gyalogos csapatok. A tehet�sebb – f�k�nt k�lhoni - polg�rok az egyh�z harcosaival az �n. harcos jobb�gyokkal (k�s�bb egyh�zi nemes) �s m�s k�zszabadokkal kieg�sz�lve alkott�k a hadr�szt. A harcosok nyugati mint�ra sodronyp�nc�lban k�zd�ttek, kez�kben a t�rbalta �s a l�ndzsa „keresztez�d�s�vel”, az alab�rddal �s a nagym�ret� c�meres t�rcsapajzs.

K.k.:750, F.k.:45, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:9, Rs.:10, T.sk.:6, L.sk.:-, V.k.:7, V�.:6, Msz.:5, F.t.:neh�z, E.f.:alab�rd, M.f.:-, P.t.:k�zepes, L.k.:-, M.i.:1410.

Lovass�g

            Sz�kely gyep��r (Sz�kely guardian)

                        Az �smagyar sz�kely f�rfiak a sz�v�s �s gyors mozg�s� bels�-�zsiai tarp�non lovagoltak, m�g a rettegett �s rettenetes fegyvert, a visszacsap� �jat haszn�lva. Ak�r 200 m�terr�l is k�pesek voltak az ellens�gre rettenetes ny�lz�port z�d�tani, tal�lati pontoss�guk pedig m�g leveg�be nyilaz�ssal is igen magas volt. Harci �rt�k�ket megkoron�zand�, adott esetben mester�j�sz voltukat meghazudtolva m�g k�zelharcban is meg�llt�k a hely�ket, m�sodlagos fegyver�ket az �velt peng�j� mintegy 80 cm-es szablya jelentette.

K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:4, L.sk.:7, V.k.:6, V�.:5, Msz.:6, F.t.:k�nny�, E.f.:visszacsap� �j, M.f.:szablya, P.t.:k�zepes, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.

            Paraszti k�nny�lovas (Serf light cavalry)

                        B�r az �llamalap�t�s ut�n a magyar kir�lyok egyre ink�bb a nyugati t�pus� neh�zlovass�gra t�maszkodtak, m�g �vsz�zadokon kereszt�l a k�zszabadok szeg�nyebb r�tegeib�l (liberek) verbuv�lt k�nny� fegyverzet� lovass�g alkotta a sereg legnagyobb r�sz�t. J�llehet felszerel�s�k hagyott k�v�nnival�t maga ut�n, m�gis jellemz� r�juk ez az �seik r�v�n r�nkmaradt foh�sz, amellyel a modenai lakosok im�dkoztak Szent Geminianushoz nem sokkal a millennium el�tt: „a magyarok nyilait�l ments meg, Uram, minket!

K.k.:350, F.k.:15, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:3, L.sk.:5, V.k.:5, V�.:5, Msz.:4, F.t.:k�nny�, E.f.:visszacsap� �j, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.

            Telekkatona (Socage milita)

                        Zsigmond kir�ly 1397-ben bevezette a militia portalist, mellyel a paraszti harcosok magyar hadb�l val� kivon�s�t k�v�nta megakad�lyozni. El��rta, hogy minden 20. jobb�gyteleknek ki kell �ll�tania egy lovas�j�szt, �gy a XV. sz�zadt�l �k k�pezt�k az �jjal �s r�vidkarddal felszerelt k�nny�lovass�got. Azonban v�d�felszerel�st nem �rt el� a t�rv�ny, teh�t tulajdonk�ppen az egys�g csak felv�ltja a k�zben nemesi uradalmakba ker�lt – �s ott f�ldm�vel�sre, �llatteny�szt�sre k�nyszer�tett – k�nny�fegyverzet� hadakoz� jobb�gyokat.

K.k.:450, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:5, V�.:5, Msz.:5, F.t.:k�nny�, E.f.:visszacsap� �j, M.f.:szablya, P.t.:k�zepes, L.k.:nincs, M.i.:1400.

            Nemesi lovass�g (Noble cavalry)

                        V�rmegyei harcosok, egyh�zi fegyveresek �s erd�isp�ns�gi hadfik alkott�k ezt a hadr�szt, akik kiemelt helyzet� �s k�pzett katon�k h�r�ben �lltak. Ezek a vit�zek csak a kir�lynak tartoztak hadk�telezetts�ggel, ez�rt helyzet�k viszonylag kedvez� volt, viszont jogilag nem voltak a k�zszabads�g r�szei, �gy a v�rszervezett�l �nk�nyesen nem szakadhattak el. Lehet�s�g�k volt fell�pni a k�znemess�g soraiba, �m eg�szen addig vagyoni helyzet�k csak egy reflex�jat, fokost �s b�rp�nc�lt tudott biztos�tani sz�mukra.

K.k.:500, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:5, V.k.:6, V�.:6, Msz.:5, F.t.:k�z�p, E.f.:reflex �j, M.f.:fokos, P.t.:k�zepes, L.k.:van, M.i.:azonnal.

            Husz�r (Hussar)

                        Az egyesek �ltal t�vesen a t�r�k el�l menek�l� szerb lovasok lovasrabl�t jelent� gusar szav�b�l eredeztetett nev� magyar kir�lyi husz�rok a XV. sz�zad derek�n kezdtek egys�gbe kov�csol�dni. Ezeknek a cs�csos s�veg�, mellv�rtben �s p�nc�lingben, g�rbe szably�val k�zd� harcosoknak h�re f�lelmetes volt a maguk kor�ban, els�sorban az �si magyar lovas taktik�juk miatt, mely a hirtelen rajta�t�sekre, az ellens�g t�rbe csal�s�ra, f�lrevezet�s�re �s teljes megsemmis�t�s�re �p�lt.

K.k.:700, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:-, V.k.:10, V�.:12, Msz.:5, F.t.:k�z�p, E.f.:haj�t� b�rd, M.f.:szablya, P.t.:k�zepes, L.k.:van, M.i.:1420.

            B�r�i band�rium (Baronic banderium)

                        A XIV. sz�zadra a b�r� megnevez�s a legm�dosabb t�rsadalmi rend megjel�l�s�v� v�lt, akiknek csapatai ett�l fogva m�r saj�t z�szl� alatt vonultak a magyar hadba. Ezek a z�szl�aljak igen k�pzett harcosokat foglaltak magukba, akiknek hat�konys�ga �gy m�r a kir�lyi elitcsapatok�val vetekedett, mennyis�gileg pedig messze meghaladt�k azokat. A band�rium gerinc�t a f�ldes�r famili�ris katon�ira �p�l� neh�zlovass�g k�pezte, melynek felszerelts�ge - a szilaj harci m�nek p�nc�lzat�t lesz�m�tva – hi�nytalan volt.

K.k.:800, F.k.:55, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:9, L.sk.:-, V.k.:7, V�.:8, Msz.:6, F.t.:neh�z, E.f.:lovagi l�ndzsa, M.f.: tollas buzog�ny, P.t.:kicsi, L.k.:van, M.i.:1380.